Több hónapja megy a cirkusz az októberi népszavazás körül. Nap mint nap szemlélői vagyunk a kormány által a mi pénzünkből szervezett durva és hazug politikai kampánynak. Eközben biztos vagyok abban, hogy a szavazók döntő többségének fogalma sincs arról valójában mi a kérdés amire válaszolniuk kellene. Pedig a kérdést, sunyi szándékkal, de nagyon pontosan fogalmazták meg. " Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" Erre a kérdésre egyetlen helyes válasz van: NEM. Ezért olvasóim egy részének várható tiltakozása ellenére ki merem mondani, hogy a kérésre én is nemet mondanék. Sőt meg merem kockáztatni, ha az Unió maradék 27 országában népszavazásra bocsájtanák ezt a kérdést, a lakosság túlnyomó többsége nemet mondana. Az más kérdés, hogy közben csodálkozó arcot vágnának, nem értenék mitől hülyült meg a kormányuk. Miért nem meri vállalni a mindenkori kormányokra háruló felelősséget? Miért nem konzultál az EU csúcsok előtt saját parlamentjével és ha kell miért nem vétózza meg a rossz döntéseket az Európai Tanács ülésén? Miért akar a felelősség vállalása helyett az ő hátuk mögé bújni? Maga a kérdés felvetése talán Szlovákiát és Lengyelországot kivéve a kormány végleges bukásához vezetne.

     Miért vállalta föl mégis a magyar kormány a népszavazást annak ellenére, hogy pontosan tudja a döntésnek semmiféle jogi következménye nincsen, külpolitikai jelentősége pedig minden ellenkező állítással ellentétben elenyésző? Azért, mert ez az ügy nem a népszavazásról szól. A mostani akció igazi oka az, hogy a kormány az elmúlt hat évben szisztematikus építkezéssel kialakított egy már-már orwelli szintű hatalmi gépezetet és most ki akarja próbálni élesben hogyan működik, milyen a hatása, ha minden elemét egyszerre, összehangoltan működteti. Alkalmas-e arra, hogy az általa kiválasztott ügyet intenzív, féligazságokra és hazugságokra épülő kampánnyal a közbeszéd kizárólagos témájává tegye és ezzel az összes problémát és disznóságot elfedje? Alkalmas-e arra, hogy a tetszés szerint kiválasztott személyek, szervezetek, nemzetek vagy vallások iránt kellő mértékű gyűlöletet keltsen? Végső célként alkalmas-e arra, hogy az emberek veszélyeztetettségi  és félelem érzete olyan szintet érjen el, hogy ne csak eltűrjék, hanem egyenesen igényeljék a példának tekintett Putyin, Erdogan, Nazarbajev típusú erőskezű vezetés kialakítását? Ennek a próbaüzemnek vagyunk most tanúi és elszenvedői, ezért kell (kell?) ezt a még nálunk is szokatlanul durva hangvételű, mocskos kampányt nap mint nap eltűrnünk. Egy ilyen nagy akció átfogó elemzését nehéz olvasható terjedelemben elvégezni, ezért én most csak néhány jellemző elemét emelem ki.

Eszközök:

      A kormány mára gyakorlatilag megszerezte a tájékoztatás valamennyi eszköze feletti ellenőrzést. Az óriásplakátok hónapok óta kizárólag a kormány üzeneteit hirdetik. A közvetlenül vagy strómanok által felügyelt TV-k, rádiók, újságok egy-két kivételtől eltekintve összehangoltan zúdítják ránk a félrevezető információkat, hazugságokat és féligazságokat. Mindegy hogy híreket hallgatunk vagy interjúkat nézünk, nyilatkozatokat vagy újságcikkeket olvasunk, vénásan adagolják belénk a gyűlöletszérumot. Úgy látom azonban, hogy az abszolút fölény tudatában a propagandista fiúk olyan stílusban fogalmaznak, amit mi öregek már régóta tudunk kezelni. Tudjuk hogyan kell az elhangzó mondatokból kihámozni az igazságot. A fiatalok pedig az internetről szerzik az információt, amit eddig csak a kínaiaknak, oroszoknak és a törököknek sikerült legalább részlegesen blokkolni.

     A totális médiatámadásba időnként vaskos hibák is becsúsznak. Klasszikusokat idézve néha " túltolják a biciklit". Ennek legjobb példája a sportközvetítéseket megszakító új műfaj,, az úgynevezett " 1 perces hírek". Ezt az új ötletet viharos gyorsasággal sikerült megutáltatni a sportot szerető közvélemény egészével, amikor az olimpiai vagy a labdarúgó EB közvetítéseinek legizgalmasabb pillanataiban zavarták meg az élvezetet. El nem tudtam volna képzelni, hogy ebben az országban van ennyi, egyébként normálisnak tűnő fiatal lány és fiú, aki önként hajlandó hülyét csinálni magából. A legváratlanabb pillanatokban megjelentek a képernyőn, udvariasan bemutatkoztak ((" Szentpéteri Eszter vagyok ", " Lantos Csaba vagyok ") és megfenyegettek, hogy 1 percben híreket fognak mondani. Aztán kiderült, hogy egytől egyig diszlexiások, nem tudják felolvasni a szöveget, ezért olvasni tudóknak kellett megtenni helyettük. A mások által felolvasott 1 perc tömény hazugság után újra megjelentek és boldogan mosolyogva biztosítottak arról, hogy láthatjuk még őket. Úgy látszik tényleg igaz a mondás, hogy " van az a pénz, amiért korpásodik a hajam ". Az agit-prop titkár helyében ezt a műfajt sürgősen megszüntetném.

Szereplők:

     Külön figyelmet érdemel a próbaüzem során csatasorba állított szereplők tömege. Szemmel láthatóan a kormány az összes felhasználható fegyverét bevetette a " nagyágyuktól " a " kováspuskáig ". Mindezt nagyon szervezetten és hatékonyan. A szereplők valamennyien jól betanulták a szövegüket és hibátlanul, az egyéniség legkisebb jele nélkül, megbízhatóan teljesítették a rájuk osztott feladatot. Lázár, Szijjártó, Kósa, alkotmányozó Szájer, képviselők, miniszterek és beosztottaik, a Századvég, az Alapjogokért Központ, a Migrációkutató Intézet nemzetközi hírű szakértői, Spöttle és a többi Európa szerte ismert biztonsági szakember, a Batthyány professzorok, Csizmadia CÖF László, Schmidt Mária, a határon túliak közül kijelölt politikusok egészen Nagy Feróig, megbízhatóan hozták szokott formájukat. Kivétel nélkül megérdemlik a tapsot.

     A sok kiváló alakítás közül én csak kettőt szeretnék külön is megemlíteni. Novák Katalin az EMI családügyi államtitkára úgy gondolja, a magyar nőkre leselkedő legnagyobb veszély, hogy a migránsok megerőszakolják őket. Az a Novák Katalin, aki a " vak komondor " ügyben egyszer sem szólalt meg és aki valószínűleg nem is hallott arról, hogy a magyar férfiak jelentős hányada, képviselőtől a szabolcsi közmunkásig még ma is úgy gondolja, a nőkkel való kapcsolattartásnak a verés szerves része. Vagy hallott róla és egyetért  vele? Mindenesetre nem szeretnék nő lenni, ha Novák Katalinra lenne bízva a védelmem. Schöpflin Györggyel kapcsolatban csak azzal tudom vigasztalni magam, hogy jellemét és gondolkodását nem itt Magyarországon, hanem angol és skót iskolákban, egyetemeken alakították ilyen torzulttá. Gondolom már a londoni egyetemen is levágott disznófejekkel tartotta távol előadásairól a muszlim diákokat. Hát szégyellhetik magukat az angolok. Örülök, hogy már nem vagyunk egy csapatban.

Hogy kerül ide a vallás?

     Az egész kampány legvisszataszítóbb eleme, hogy a vallási különbözőségeket - a hívő emberek meggyőződésével visszaélve - gátlástalanul próbálják felhasználni politikai, hatalmi céljaik elérése érdekében. Már az is furcsa volt, amikor a magyar kormány váratlanul kinevezte magát a keresztény értékek védelmezőjének. Az pedig még meglepőbb volt, hogy a magyar keresztény egyházak ebben partneri szerepet vállaltak. Van abban valami báj, amikor Kósa Lajos Angela Merkelnek magyaráz a kereszténységről, de az már igazán szürreális, hogy akadt olyan magyar püspök, aki Ferenc pápával szemben védte harcosan a keresztény értékeket. Az a püspök, aki soha egyetlen szóval sem hívta fel politikai elvbarátai figyelmét a tízparancsolat 7. ( ne lopj ) és 8. ( ne hazudj ) pontjára. Az is mutat valamit, hogy az erősen hierarchikus felépítésű katolikus egyházban a magyar egyházi vezetők közül senki nem emelte fel a szavát a pápa védelmében.

     Az iszlám vallást, egyházat és annak vezetőit az utóbbi években sok, jórészt jogos kritika és sok a vallási előírásokat nem ismerő vagy azokat tudatosan félremagyarázó támadás érte. A támadók közé tartozik a magyar kormány is, aki a muszlimokat válogatás nélkül terroristáknak tekinti. Ez lehetne akár ( alappal vagy alap nélkül ) a meggyőződése is. De az azért szokatlan, hogy mindeközben a valódi terroristákat köztudottan pénzelő gazdag arab országokkal nemcsak hivatalos, hanem üzleti, baráti, családi kapcsolatokat ápoljanak és az ISIS felfegyverzését lehetővé tevő török vezetőket példaképüknek tekintsék.

     Az azonban a világon egyedülálló teljesítmény, ahogy a magyar kormánynak az iszlám elleni gyűlöletkampányt sikerült összekapcsolnia az antiszemitizmussal. Ezt még Le Pen, Wilders, Petry vagy James is irigykedve nézne. Először csak a szokásos, homályos megjegyzések hangzottak el a háttérben munkálkodó Európa ellenes pénzügyi erőkről, azután egyszer csak kinevezték a közismerten zsidó származású Soros Györgyöt az ellenség vezérévé. Előre kell bocsájtanom, hogy nem kedvelem Soros Györgyöt. Először is azért, mert nem gondolom, hogy akinek sok pénze van, annak joga van politikai, társadalmi, erkölcsi kérdésekben megfellebbezhetetlen nyilatkozatokat tenni, másodszor is azért mert Kovács Zoltán féle alakokat szabadított erre a szegény kis országra. De az a sugalmazás, hogy Soros György egy világméretű összeesküvés szervezője, amely Európát, az európai értékeket muszlim terrorista hordák támogatásával akarja földig rombolni, az röhejes. De nincs kedvem nevetni rajta, ahogy azt sem tartom vicces ötletnek, hogy a magyar kormány iszlamista imaházat épít a rabbiképzővel szemben. Ennyire mégsem kéne cinikusnak lenni!

Van mit eltakarni!

     Az oktatás, az egészségügy vagy a szociális ellátó rendszer egyre súlyosbodó problémáit a legtöbb magyar család saját bőrén tapasztalja. Itt csak az a kérdés, hogy a kormány a rajtakapott férj taktikáját alkalmazva meddig tudja a " nekem higgyél, ne a saját szemednek " állapotot fenntartani.

     Az igazi takargatnivaló a pénzügyi panamák területén van. Ezek közül a legjellemzőbb - aminek láttán Strasznov Ignác irigykedve forog a sírjában - az az úgynevezett letelepedési kötvény. A menekültek, migránsok, bevándorlók elleni élet-halál harccal egyidőben a fideszes képviselők által kijelölt közvetítőkön keresztül - kötvényvásárlás ürügyén - egy városnyi bevándorló kapott letelepedési engedélyt. Gyakorlatilag mindenféle biztonsági ellenőrzés nélkül, fejenként 10 millió forintért. A félreértések elkerülése végett, ezt nem ők fizetik a költségvetésnek, hanem ők kapják Európa legmagasabb kamataként a magyar államtól. Jelenleg senki nem tudja megmondani, hogy ezzel a tömeggel hány bűnöző, potenciális terrorista jutott be az ország területére. Egyedül a baráti közvetítő cégek jártak jól, amelyek már eddig több mint száz milliárd forintot kerestek az ügyön. Ki lehet számolni, hogy a 100 000 000 000 Ft - ami normális esetben az állam bevétele lenne - hány Nokiás dobozban férne el.

Helyzetjelentés:

     Az a jó hírem a kormány számára, hogy a próbaüzem működni látszik. Taxis ismerősöm már fegyverrel menne védeni a hazát a határon sorakozó iszlám seregek ellen, orvos barátom pedig nem is hallott arról, hogy a letelepedési kötvények segítségével több ezer bevándorlót engedtek be az országba ellenőrzés nélkül. A gyakorlatban is kezd megvalósulni az 1984 című könyvből jól ismert jelmondat.  " A tudatlanság erő. "

     Ha az önmagukat a demokratikus oldalhoz tartozónak tekintő politikusok, szakértők, civilek vagy újságírók továbbra is az érvényességi küszöbről, meg előrehozott választásokról fognak hablatyolni. Ha nem veszik észre az igazi veszélyt, azt, hogy megkezdődött a hosszútávú tudatformálás, akkor akaratlanul is a próbaüzem sikerét fogják elősegíteni.

     Ideje lenne egy kicsit gondolkodni is!